Dátum/Idő
02.06. 19:00
Kategória(k)
(avagy egy magyar-angol költő-huszár élete, szerelme és üzenete az Első világháborúból)
Békássy Ferenc, a zsennyei születésű magyar költő, Cambridge egyetemére járt, ahol a “legjobb képű angol költő” Rupert Brooke, a legendás írónő: Virginia Woolf, az ismert közgazdász: John Maynard Keynes jó barátja volt. A háború kitörésére hazatért, bevonult huszárnak, és 22 évesen, 1915-ben meghalt a Keleti Fronton. Halála után Magyarországon Babits, Kosztolányi, Schöpflin írt róla, Angliában Virginia Woolf adta ki a verseit. Weiner Sennyey Tibor a szegedi bölcsészkaron Békássy életéről írta szakdolgozatát, 2010-ben az Aranymadár Alapítvánnyal kiadták Egybegyűjtött írásait, majd több száz meghívott képzőművésszel rendeztek emlékkiállítást az Olof Palme-házban. A könyvre ma már több egyetem szakirodalmában hivatkoznak, a mai irodalmi életben – sajnos – egyedülálló módon pozitívan értékelte a jobb- és baloldali sajtó is (Magyar Nemzet, 168 óra, Heti Válasz), míg a Békássy Ferencet újrafelfedező tanulmány Nívó-díjat kapott a Honvédelmi Minisztériumtól és a Magyar Írószövetségtől. Miután Békássy része lett – különösen a Babits Mihállyal való kapcsolata miatt – néhány egyetemen a modernkori magyar irodalom történetírásnak, azáltal, hogy művei elérhetővé váltak, a kalandos irodalmi nyomozás véget is érhetett volna. Csakhogy 2011-ben – Gömöri Györgynek hála – Angliában előkerültek Békássy angolnyelvű szerelmes levelei, amiket Noel Oliviernek írt, aki egyben Rupert Brooke szerelme is volt. A 32 levél végigköveti Békássy lelki és szellemi fejlődését az angol középiskolától (Beadels) egészen a Keleti Frontig, 1911-től 1915-ig. Olyan intim részletek derülnek ki, olyan közvetlenséggel az első nagy háború hajnaláról, a “régi, szép világról” mind angol, mind magyar szemszögből, melyek az olvasót mélyen megdöbbentik. Ezek a levelek Békássy életét, Woolf és a Nyugat világát is teljesen más szemszögből mutatják, mint ahogy tanulmányainkból ismerhetjük. Az előadás során megismerkedünk egy elképesztő sorsú fiatal költő életével, műveivel, és – a most először a közönségnek bemutatandó levelek által – belső lelki világával. Vajon jogunk van-e megtudni mit gondoltak a szerelemről, háborúról, magyarságról és az angolokról? Elolvashatjuk-e egy fiatalember száz évvel ezelőtti szerelmi levelezését? Ha igen, miért? Mi indokolja, hogy bepillantsunk a függöny mögé?
WST 7ELŐADÁS
Weiner Sennyey Tibor költő, író hét előadást tart a MÜSZIben, amelyekben irodalom és élet kapcsolatáról lesz szó. Kísérletet teszünk az értelmezési horizont szélesítésére, a tudat tágítására, a költészet és a próza megélésére.
Weiner Sennyey Tibor (1981) költő, író, utazó. Öt könyv szerzője, rendszeresen publikál az igényesebb nyomtatott és elektronikus sajtóban, a szegedi és a budapesti fiatal irodalmi élet különc figurája. 2012 elején második kutatói útját tette Indonéziában, ez év tavaszán jelent meg Gül Baba című könyve, míg ősszel megkapta a Visegrádi Ösztöndíjat. Hetente jelennek meg publicisztikái a Kultúrpart című netes magazinban. Versfelolvasásai a keleti tradíciókat ötvözik az underground lázadással, novellái a steampunk és gépromboló irányzatokat oltják a kortárs prózába, esszéi az alternatív történetek lehetőségeire és a tudattágítás fontosságára hívják fel a figyelmet.
Belépő: 300 Ft