Dátum/Idő
10.10. 19:00 - 22:00
Kategória(k)
Becsey Zsuzsa képgrafikus, médiaművész, vizuális kommunikáció-tervező, író, kiadványszerkesztő, és tanár. Az Aranykulcs c. eseménysorozat könyv- és filmbemutatóval, kiállítással, performansszal egybekötött egyestés happening.
Valahol minden mindennel összefügg. Legyen az hang, kép, szöveg, tánc, irodalom, színház, film, képzőművészet, tudományok, történelem, vallás, filozófia, pszichológia, játék a formával és tartalommal. A műfajok nem saját, elkülönített, jól kiforrott, szigorú, berögzült, szokványos rendszerükben működnek, valamint, nem az egyes elemekből vezettetnek le a cselekvések, gondolatok, jelentések (jelenések), hanem a részelemek egy deduktív folyamatban, az „egészben” kapcsolódva egymáshoz közelítenek-távolodnak, élesednek-halványodnak egy jelen életvitelünkben, mozgásterünkben megfoghatatlan teljesség dimenzióban. Hogy ez a teljesség is pusztán megközelíthető, és amit deduktívnak nevezünk is, visszafejtve, olykor csak egy nagy bogrács leves
– ha úgy tetszik, lecsó – amibe minden össze vanaprítva, ömlesztve. Nos, mindez adódik a munka kísérleti jellegéből, valamint abból a közhelyszerűségből, hogy mi, emberek úgy teremtődtünk, és amit teremtünk, szintén úgy alkottatott, hogy az tökéletlen abból a teljességből tekintve, amit maga az egész, a világmindenség felölel. A néző, befogadó pedig fogyaszt (ha fröcsögve, szétfőve is előtte táplálék), hiszen mi mást is csinálna az ember? Eszik. Mindenhol hús, ételtömeg, ahová szem lát mind anyag (természet, a fák olyan messze, a csend), de itt a tömeg (legyen az menza vagy kultúra), az élet, mindenki élni akar, jól élni, elvenni, hiszen amit megeszik, az övé.
A munkákon keresztül folyamatosan egy körben bolyongunk, gömbben, spirálban, egy metamorfózisos idő, struktúra, forma és stílusrendszerben, tudat- és tudatalatti között valahol múlt-jelen-jövő többrétegű összefüggésrendszerében. Monotonitás, ritmus, ismétlés mögött a munka másik jellemzője, hogy helyenként kitisztul, megvilágosul, máshol elveszti a fonalat, vagy éppen ellentmond önmagának. A valóságban mind ilyenek vagyunk. Hol egyenes az út, hol bolyongunk, eltévedünk, hibázunk, kijavítjuk, visszafordulunk, újra elindulunk, reménykedünk, sóvárgunk, elérünk, érintünk, birtoklunk, elvesztünk, és ez mind egy örök körforgásban. Végül oda érkezünk, ahonnan elindultunk. De tényleg?
Az Aranykulcs c. könyv képi és szövegvilágát tekintve határeset a mese-dráma-pszichológia-filozófia-képzőművészet-vallás-tudományok között, mindezen területeket ötvözve, amolyan szókratészi-keleti bölcs, illetve gyermekszemmel kérdezz-felelek elmélkedés a világ nagy dolgaiban és szűkebb, magánéleti környezetünkben). A Farkasbárányoló számítógépes rajzfilm jobbára felnőtteknek szóló pozitív szemléletű alkootás, amennyiben a történelem, filozófia, pszichológia kutatás, és egyéb fent megnevezett területek a világműködés és önvizsgálat összefüggéseinek szemszögéből tekinthető derűlátónak.
Az est folyamán vetítésre kerülnek még a következő filmek: Délibábos (2012, számítógépes rajzfilm, 24 perc), Arcaink… (2013, mozgó rajzok, összeállítás napló könyvekből, 45 perc), Könyvek könyve (2013, számítógépes rajzok, kísérleti film, 3 perc), A repülő babakocsi (2009, számítógépes rajzfilm, 2 perc), Próbarepülés (2009, számítógépes rajzfilm, 1 perc)
Bővebb információ
https://www.facebook.com/
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/becsey-zsuzsa-6994
BELÉPÉS INGYENES!
KÖNYVBEMUTATÓ
Aranykulcs – egy régi történet fordítása (visszaforgatása)
Elveszett Aranykor? … aranykor utáni vágyódás? Visszasírás vagy csupán hasonmás?
Avagy egy valamikor visszanyert Paradicsom reménye.
És melyik lenne ez a kor? …az egykor. (új kor) Elmúlt századok, álkorok tükrében melyik igazi arcunk? Egyéni utak és közös útjaink kereszteződéseiben hol kezdődtünk (ha voltunk) és lesz-e folytatás.
Melyik arcunkra hullik tekintet.
Melyik arcunkon nyugszik tekintet.
Tükreink melyik arcunkból néznek vissza
bennünket.
Hol összekuszálódnak a szálak, hol egymástól elkülönülnek.
Mit keresünk? – tárgyat? egy kulcsot? valamit, ami elvezet valahová? vagy sohasem is volt az, amit keresünk.
Harmadik időben (2. előszó, könyv bevezetőjében) a kérdés: hol keressük? (múltban, jövőben, miféle emlékezetből)
Ismertetlen dossziéban (1. előszó, könyv bevezetőjében) a kérdés: kit keresünk?
Tapasztalatok, rejtélyek, jelek… „különböző idők egymásra vetülése”
konkrét időben (időkben) vagyunk /történelem és egyénre szabott újabb és újabb generációkra épülő időnk szerint lineáris időben/ vagy egy gömbben, ahol örök mozgásban körkörösen a dolgok így-úgy, itt-ott felbukkanva – a lineáris idő függvényében mindig kicsit átalakulva – ismétlődnek.
Körüljárhatunk dolgokat, cselekvéseink, buzgó tenni akarásunk valamiféle megoldás, megértés, igazolás felé hajszol (végességünk ebben a lineáris megbélyegzettségben), de hogy van-e a gömbmozgás, egész, teljesség viszonylatában valójában bizonyíték. Kell-e, szükséges-e erre nézvést iránytű.
Mindkét sajátosság jellemzőnk. Egyiket magunkénak mondhatunk, másik rajtunk kívül, pusztán érintettségünk okán kapcsolódhatunk.
Elveszett a kulcs. Addig míg fel nem ébredünk, hiába próbálkozásunk. Küzdelem, törekvés mindenhol. Akarunk. Ez ami visszaigazol bennünket.
Hálóban vagyunk, egy nagy, óriás hálóban, kibogozhatatlan. Tehetünk kísérletet a kibontásra, de végül annyit érhetünk, itt-ott megszakad a szál. Jelenlegi tudásunk, tapasztalásunkkal nem lehet más remény .
„Ki kell bújni a szárnyak alól. Meg kell születni.
Leszáll egy angyal, mintegy eltakarva az életre kelt emberi arcot…
hangok beszélnek
Karsereg,
összegyűjtött leheletek sora.
Mindegyik egy újabb illanás. Töredék a töredékben.
Miért alkot az ember. Kiknek?
Nem adunk nevet az áldozatnak
Nincsenek érkezések, mint itt (azaz hogy az
érkezések sem igazi érkezések), pusztán emlékezés
és illanás.
A valóságban nem tudjuk
mi fog történni. Nos, melyik idő titkosabb? (Az
időnélküliségben
a benti fény
kívül,
vagy benn lakik
lebontja önmagát.
Árnyakkal játszó
elfáradtam a hallgatásban
Nem létezővé kell tenni.
Magam írtam a könyvet, könyveket,
magamnak. Nem másokat, hanem magamat
kellett megszabadítanom.”
(Becsey Zsuzsa)
A könyvet október 10-én bemutatja BARNA RÓBERT
Itt olvasható szabadon teljes terjedelemben: